A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Pomázi Gyula február 3-án megtartott előadása során megtudhattuk, hogy Magyarországon egyre több vállalat és oktatási intézmény ismeri fel a szellemi tulajdon oltalmának gazdasági jelentőségét. Európai viszonylatban azonban még nagy a lemaradás ezen a téren. A szellemi tulajdon védelme a szabadalomra, a védjegyoltalomra, a formatervezési minta-oltalomra, a használati minta-oltalomra, valamint a szerzői jogra terjed ki. A vállalatok ún. immateriális javai az iparjogvédelem alá tartoznak, míg a szerzői jogvédelem a szerzői művekre vonatkozik. Egy-egy összetettebb termék esetében oltalmi portfólióról beszélünk. Az oltalom gazdasági előnyei számosak: monopoljogot teremt, véd a hamisítás ellen, a felhasználás joga is értékesíthető, befektetői szempontból sokkal vonzóbbak az oltalmakkal rendelkező vállalkozások. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy oltalom megléte a nemzetközi piacra lépés alapfeltétele, hiszen a vállalat által létrehozott, védelmezendő eredmények elveszhetnek, ha azok a megfelelő bejelentések előtt külföldre kerülnek.
A szellemi tulajdon birtoklása jól jövedelmezhet, a vele való kereskedelem jelentős iparág. Egyre több vállalat vagyonának értékét ma már túlnyomórészt az immateriális javak teszik ki, akár olyanok is, mint például az ügyfélkör, vagy a beszállítói szerződések. Éppen ezért fontos tudni egy cégen belül, hogy hol húzódik a határ az üzleti titok jellegű know-how, a levédendő szellemi tulajdonon és az esetleg publikálható tudás között.
Az oltalomszerzés gyakran költséges és hosszadalmas eljárás, ezért érdemes a magyar állami támogatásokat igénybe venni: a K+F minősítés esetében társasági adókedvezményt nyújt 10 millió Ft-onként 1 millió visszatérítésével, szociális hozzájárulás esetében pedig akár minden 10. alkalmazott munkabére megtakarítható. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a szellemi alkotások hazai és nemzetközi szellemitulajdon-védelmét szolgáló tevékenységeket támogatja 100 % értékben az alkotások hasznosulásának előmozdítása érdekében. Az EU támogatása pedig a KKV-alapból vállalkozásonként maximum 2250€.
Fontos, hogy az EU ban 2023 január elsejétől életbe lép az Egységes Hatályú Európai Szabadalom (Unitary Patent, UP). Az új szabadalmi rendszer alaposan átalakítja majd az európai szabadalmak helyzetét azzal, hogy azonnal legfeljebb 24, a UP Egyezményben résztvevő európai tagállamra kiterjedő oltalmat biztosít. Az UP szabadalmakra már a megadást követő egy hónapon belül lehet kérni az egységes hatályú kiterjesztést, és így a szabadalom automatikusan érvényessé válik az Egyezmény államaiban. Magyarország egyike volt az Egyezményt aláíró 25 államnak, azonban még nem ratifikálta azt, mert egy korábbi hatástanulmány lesújtó következtetéseket vont le a következményeket illetően. A perek számának megtízszereződését jósolták, és kb. 1,2 millióra tették a pár évtized múlva a magyarokat korlátozó szabadalmak számát. Valószínűsítették a szabadalmi trollok megjelenését, illetve a magyar vállalkozók szinte kizárólagos alperesi státuszát.
Az előadás aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Pomázi Gyula elnök majdnem egy órán át válaszolt az azt követő hallgatói kérdésekre.
